name

Definíció és jelentés

A name főnévként elsősorban nevet jelent: azt a szót vagy elnevezést, amellyel egy személyt, helyet, dolgot vagy fogalmat azonosítunk.

• Személynév: Her name is Anna. – Anna a neve.
• Elnevezés: What is the name of this street? – Mi ennek az utcának a neve?
• Hírnév, tekintély: He has a good name in the industry. – Jó hírneve van az iparágban.
• Ismert ember: a big name in music – nagy név a zenében.

Igeként jelentése elnevez, megnevez, illetve név szerint kijelöl:

• They named their dog Max. – Maxnak nevezték el a kutyájukat.
• Name three countries. – Nevezz meg három országot.
• She was named director. – Igazgatónak nevezték ki.

Nyelvtan és szóeredet

A főnév megszámlálható; többes száma names. Az ige szabályos: name – named – named.

A szó óangol eredetű: a nama alakból származik, amely germán eredetű. Egyszerű, önálló szó, nem bontható további jelentéssel bíró részekre.

Szinonimák és ellentétek

A megfelelő szinonima a jelentéstől függ:

• appellation ↗ – elnevezés; választékosabb, mint a name.
• title ↗ – cím vagy rang; nem általános személynév.
• reputation ↗ – hírnév; a name csak bizonyos szövegkörnyezetekben jelenti ugyanezt.
• identify ↗ – azonosít; hangsúlya a felismerésen van, nem feltétlenül a név kimondásán.
• appoint ↗ – kinevez; a name kijelölést vagy kinevezést jelentő értelméhez áll közel.

Általánosan használható, pontos ellentéte nincs.

Gyakori kifejezések és szókapcsolatok

• first name ↗ – utónév, keresztnév
• last name ↗ – vezetéknév
• full name ↗ – teljes név
• brand name ↗ – márkanév
• make a name for oneself ↗ – nevet, hírnevet szerez magának
• in the name of ↗ – valakinek vagy valaminek a nevében
• name after ↗ – valakiről elnevez: She was named after her grandmother. – A nagymamájáról nevezték el.