anhören

Definíció és jelentés

Az "anhören" igének több különböző jelentésrétege van a német nyelvben:

1. Tudatos odafigyelés: Valamilyen hangot, zenét, beszédet vagy előadást elejétől a végéig végighallgatni. Gyakran használják a sich etwas anhören anhören↗ visszaható szerkezetben, ami mélyebb fókuszt vagy figyelemfelhívást fejez ki.
2. Megítélés hallás alapján: Amikor valami vagy valaki a hallottak alapján milyennek tűnik. Például egy hang alapján megállapítani, hogy valaki beteg vagy szomorú.
3. Hivatalos meghallgatás: Jogi vagy adminisztratív kontextusban egy tanú, vádlott vagy érintett fél álláspontjának rögzítése és figyelembevétele.

Nyelvtan és szóeredet

Az "anhören" egy elváló igekötős ige (trennbares Verb). A mondatban ragozáskor az an- anhören↗ előtag elválik az alapszótól és a mondat végére kerül.

A szó az alábbi részekből épül fel:

• an- anhören↗: előtag, amely ebben az esetben a folyamat irányultságát és a figyelem ráfordítását jelzi.
• hören anhören↗: alapige, amelynek jelentése hallani.

Múlt ideje: hat angehört anhören↗.

Szinonimák és ellentétek

Szinonimák:

• zuhören anhören↗ (odafigyel valakire, aki beszél)
• lauschen anhören↗ (figyelmesen fülel, hallgatózik)
• vernehmen anhören↗ (észlel, hivatalosan kihallgat)
• klingen anhören↗ (hangzik valahogy)

Ellentétek:

• weghören anhören↗ (szándékosan nem figyel oda a hallottakra)
• ignorieren anhören↗ (figyelmen kívül hagy)
• überhören anhören↗ (véletlenül nem hall meg valamit)