die Erziehung, -en

Jelentés (magyarul)

Az Erziehung németül nevelést jelent: azt a folyamatot, amelyben egy gyermeket (vagy tágabban egy embert) értékekre, viselkedési normákra, felelősségre, együttélési szabályokra és részben önfegyelemre szoktatnak.

Főbb jelentésárnyalatok:

1. Családi / társadalmi nevelés: illem, viselkedés, szabályok, értékrend átadása.
   • pl. „gute Erziehung” = jó neveltetés
2. Nevelés pedagógiai értelemben (tágabban): a személyiség formálása, fejlesztése (nem csak „tanítás”, hanem jellem- és magatartásformálás is).

Szó részei, felépítése

• erziehen (ige) = nevel, felnevel
• Er- (igekötő) + ziehen (húz, von) → történetileg „valakit valamivé formálni/irányítani” jellegű jelentésfejlődéssel
• -ung (főnévképző) → az ige által jelölt folyamat/eredmény megnevezése
  • Erziehung = a nevelés folyamata/eredménye

Német szinonimák (hasonló jelentésű szavak)

• Bildung – műveltség, képzés (inkább tudás és szellemi fejlődés; nem teljesen azonos)
• Aufzucht – felnevelés (inkább állatoknál, növényeknél; emberekre ritkább, durvább)
• Sozialisation – szocializáció (társadalmi normák elsajátítása, szaknyelv)
• Unterweisung – oktatás/útmutatás (konkrét tanítás jellegű)

Német antonimák (ellentétek, ha alkalmazható)

Közvetlen, „egy szavas” ellentét nem mindig létezik, de a fogalom ellenpontjai lehetnek:

• Verwahrlosung – elhanyagoltság, züllés (nevelés hiányának következménye)
• Vernachlässigung – elhanyagolás (szülői/nevelői figyelem hiánya)
• Ungezogenheit – neveletlenség (inkább állapot/viselkedés, nem folyamat)

Kapcsolódó alakok

• erziehen – nevelni
• die Erzieherin / der Erzieher – nevelő (gyakran óvodapedagógus is)
• erzogen – nevelt (melléknévi igenév: „gut erzogen” = jól nevelt)